Nagyhegyes az Alföld nagykiterjedésű tájegységén helyezkedik el, a Hortobágy keleti szélén, a Hajdúság délnyugati határán a Keleti-főcsatorna mellett, a Debrecen, Hajdúszoboszló, Balmazújváros városok által meghatározott urbanizációs környezetben. Közúton Debrecentől nyugati irányban 24, Hajdúszoboszlótól északi irányban 11, míg Balmazújvárostól déli irányban 9 kilométerre található.
A település természetföldrajzi szempontokat tekintve tipikus alföldi tájon, ártéri síkságon helyezkedik el, tengerszint felett 87-110 méter közötti magasságban. A táj felszínének kialakulásában elsősorban a Tisza és mellékfolyói játszottak fő szerepet. A síkságból csak a nagy számban előforduló kunhalmok emelkednek ki. A főcsatornához közel eső keleti részen jobb minőségű a talaj, itt mezőségi talajok is előfordulnak. A felszín jelentős részét azonban mélyben sós és szikes talajok borítják. A táj használatát elsősorban a talajok minősége határozta meg. A sziki legelők értékes állat és növényvilágának megőrzésére alakult 1973. január 1-én az országban elsőként a Hortobágyi Nemzeti Park.
A Keleti-főcsatornától keletre fekvő rész a Hajdúhát déli részére esik. A kistáj a lösszel, lösziszappal fedett hordalék-kúpsíkság. A terület jelentős részét 2-10 m vastag ártéri lösz borítja. Ezen a löszös üledéken képződött talajok jó termékenységűek, igen nagy az alföldi mészlepedékes csernozjom talajok gyakorisága. A kiváló talajoknak köszönhetően a település keleti része elsősorban szántóföldi hasznosítású.
Az éghajlat mindkét kistájon mérsékelten meleg, száraz. A napsütéses órák száma megközelíti az évi 2000 órát, ebből a nyári negyedévben 780-800 órát süt a nap. Az évi középhőmérsékletek sokévi átlaga 9,7-9,9 oC. A csapadék évi összege 520-550 mm, vegetációs időszakra ebből 310-330 mm esik. Az ÉK-i, DNy-i szélirányok mellett az É-i is gyakori. A csekély fásítottság következtében az erős, száraz nyári szelek gyakorlatilag akadálytalanul vonulnak végig a tájon, súlyos deflációs és aszálykárokat okozva ezzel a szántóföldeken.
Felszíni folyóvizei a Keleti-főcsatorna és övárkai, a Pece-éri csatorna, és az Alsó-Kadarcs-csatorna.
Felszíni állóvizei a Kadarcsi-tó, és az Elepi-halastavak. Kisebb vízfelület keletkezett annak a gázkitörésnek a helyén, amely 1961-ben történt. A Kráter-tó mintegy 200 m átmérőjű, körülötte pedig a kitörés hordalékaiból egy 17 méteres földsánc keletkezett. Ezt a körülölelő sáncot most erdő borítja, mely zömmel nemes nyárból áll. Az erdővel övezett kis vízfelület védett, hűvös, párás mikroklímája jelentősen eltér a környező, az időjárásnak jobban kitett szántóföldek klímájától.
A talajfelszín alatt igen gazdag földgázmező van, melynek kitermelése az 1960-as évek óta folyik. A föld mélyében található geotermikus energiák hasznosítása a jövő nemzedékének a feladata.
Terület: 13.276 ha, 4144 m2
Belterület: 175 ha, 3522 m2
Külterület: 13.101 ha, 622 m2
Forrás: Nagyhegyes falukönyve