Kiserdei Szabadidőpark

Kiserdei Szabadidőpark (Kiserdő)

A német származású kereskedő Rickl család 1819-ben szerzett meg a 6 nyilas méretű elepi birtokot, melyet 1829-30-ban 16 nyilas méretűre, majd később 32 nyilas méretűre bővített. A birtokot I. Rickl József Zelmos vásárolta.  Felesége Ivancsics Rozina asszony sokat kertészkedett az elepi pusztán. Ő ültette az erdőt, gyümölcsöst és azt a remek nagy fenyőfát, amely az Alföldnek a XX. sz. első felében is dísze volt. A család egyik rokona Déri (Leidenfrost) Gyula író és újságíró egy tárcacikkében az alábbiakat írta: „..Jobbról és balról, mint mondám, sűrű lombok szegték a képet, köztük simára nyírt pázsit zöld síkja nyitott utat a szemnek és édes illatú virágok kínálták fűszeres balzsamukat. A nyugati veranda mögött magas szálerdő lombjai zúgták és sötétlettek…. Az ifjú gazda sok ízléssel és nagy körültekintéssel választotta ki a helyet, hol fiatal felesége gyönyörűségére és a maga örömére a kis kastélyt építtette. Az erdőt még az édesanyja ültette egykor talán a nyári árnyékért, de lehet hogy a téli tüzelőért, amiket egyaránt nyújtott. Utakat Ő vágatott bele, parkot ő csinált belőle, füttyős madarakkal ő népesítette be, ezek énekeltek neki minden hajnalon hymnuszt az ó mérhetetlen boldogságáról, amit azonban a sors nagyon hamar megirigyelt tőle….”

 „Rickl Antal Lajos az ún. „Családi könyvben” írta le nagyapjának az elepi kastélynak történetét. „Az 1848/49-es szabadságharc után, amiben Rickl Antal Vilmos, mint verespántlikás szabadcsapat hadnagya majd főhadnagya vett részt és Aradnál meg is sebesült, hozzálátott, hogy keresztülvigye azon vágyát, hogy elepi birtokukon szép úrilakot építsen, ami sok munka után sikerült is neki. Maga tervezett oda szép kis kastélyt, közvetlen az Édesanyja által ültetett tölgy ős akácos erdő mellé s remek angolparkkal vette azt körül, amelynek gondozására Hochenheimből hozatott képzett kertészt.

Az elmúlt századokat megélt erdőt az 1952-ben alakult és gyorsan fejlődő településünk szép lassan körbe nőtte. 2010-ben az önkormányzat a falumegújítás és-fejlesztés jogcímen megítélt MVH-s támogatás bevonásával sétányokat, ágyásokat alakított ki a területén. A terület újragondolásával a 1,5 hektáros tölgyes erdő településünk egyik gyöngyszemévé, annak tüdejévé vált, valamennyi korosztály számára kikapcsolódást nyújtva.

Forrás:Egykori Rickl-kúria építéstörténeti kutatási dokumentáció Virányi Zsolt